Magyar költők szerelmes idézetei.

---

Szeress, szeress mint én szeretlek téged, oly lángolón, oly véghetetlenül, áraszd rám a fényt, s a melegséget, mely Isten arcáról szivedbe gyúl, az a te szived egyetlen világom, nappal napom és éjjel csillagom. Milyen sötét van e világ, az élet, ha nem szertnél édes csillagom.  (Petöfi Sándor)

Én mondom:Még nem nagy az ember.

De képzeli, hogy szertelen.

Kisérje két szülője szemmel:

a szellem és a szerelem.

(József Attila :Ars Poetica)

Félig csókolt csók

Egy félig csókolt csóknak a tüze

Lángol elébünk.

Hideg az este. Néha szaladunk,

Sirva szaladunk

S oda nem érünk.

Hányszor megállunk. Összeborulunk,

Égünk és fázunk.

Ellöksz magadtól:ajkam csupa vér,

Ajkad csupa vér.

Ma sem lesz nászunk.

Bevégzett csókkal lennénk szivesen

Megbékült holtak,

De kell az a csók, de hi a tűz

S mondjuk szomorúan

Holnap. Majd holnap.

(Ady Endre)

A szerelem lopakodó gyilkosa a lustaság. Amikor a megszerzett boldogság biztonsága elkezdi rongálni a hétköznapokat. Amikor már lusták vagyunk udvarolni, csábitani, kivánatossá tenni magunkat - a mosakodást, a fogmosást, a fésülködést, a kölni használatát, , a vonzó ruhákat, pizsamákat is beleértve. Minek? Hiszen már a miénk. Csakhogy ezzel kondul meg a halálharang egy férfi- női kapcsolat felett. Mert a szivünkbe kellene felirni csupa nagybetűvel : AZ  EMBER  NEM  TULAJDON.    (Popper Péter)

Oldal: Magyar költők szerelmes idézetei.
Szeretet Mindörökké. - © 2008 - 2024 - orokszeretet.hupont.hu

A HuPont.hu weblapszerkesztő. A honlapkészítés nem jelent akadályt: Honlapkészítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat