Mozaikok Sisi életéből-Erzsébet magyar királyné.
Sisi ezerarcú szépség: titokzatos és gyönyörű. Az arca igézetes és sejtelmes. Miért ez az el nem múló rajongás, amit iránta érzünk? Sisi csillagként ragyog még ma is másfél évszázada. Pompa és szenvedés, rang és fájdalom. Sisi élete, viharos, mély érzelmekkel, női titkokkal teli élet. Mi rejlett e királyi szivben?
Sisi- Erzsébet királyné életútja: Erzsébet Ausztria császárnéja, Magyarország és Csehország királynéja- egy olyan asszony volt, aki nem volt hajlandó rangjához illően viselkedni. Büszke volt és sikeresn akarta megvalósitani önmagát. Nem óhajtotta eljátszani azokat a hagyományos szerepeket, melyeket környezete elvárt tőle. Sem odaadó hitves, sem családanya nem akart lenni, sem egy óriás birodalom legelső asszonya. Személyes jogaira hiatkozott, és ezeket a jogokat ki is harcolta magának. A családját ért tragédiákat nagyrészben az ő kőkemény makacssága idézte elő. Végtelenül távol állt tőle az az " osztálygőg" , hogy a bécsi udvar végül már mint valami idegen testet vetette ki magából, hiszen személye, az ósdi szabályok szerint élő udvar szemében valóságos provokáció volt- de ezt maga Erzsébet is igy akarta. Kigúnyolta a királyokat és hercegeket. A demokratikus eszmék hiveként, valóságos csodabogárnak számitott. Erzsébet fennen hangoztatta a szuverenitását, de valójában császárnéi rangja társadalmi és történelmi rang volt. Keményen küzdött egyéniségének megtartásáért.
Elisabeth Amalie Eugenie von Wittelsbach bajor hercegnő- családi körben Sisi- 1837, december 24-én született egy foggal. A szülők unokatestvérek. Ludovika bajor királylány az anya,- Miksa Emanuel herceg az apa a Wittelsbach-ok szerényebb, nem uralkodó oldalágából származott. A kissé különc hirében álló művelt és bohém apa imádta a természetet és sokat utazott.
Ludovika és Miksa házassága boldogtalan volt, noha az anya 8 szép gyermeknek (Lajos, Helene, Erzsébet, Károly Tivadar, Mária, Matild, Zsófia, Miksa Emánuel) adott életet. A Wittelsbach-ok hercegi ágának nem volt semmilyen hivatalos szerepe a Bajor királyi udvarban, igy Ludovika a gyermekeknek élt, maga nevelte őket.Ez teljesen szokatlan volt arisztokrata körökben. A gyermekek télen a müncheni palota, nyáron a Hossenhofenben lévő nyári kastély kertjének csendjét verték fel hancurozásaikkal. 1853-ban Ischl-ben a 15 éves Sisit eljegyezte a Habsburg birodalom ifjú és jóképű uralkodója, Ferenc József. A kiszemelt menyasszony eredetileg Helene volt, de a fiatalok hirtelen fellobbanó szerelme hatására az eredeti tervet megváltoztatták.
Ferenc József 1854 április 24- én, a bécsi Ágoston- rendiek templomában fényes ünnepségek keretében feleségül vette a Wittelsbach családból származó Erzsébet hercegnőt, Miksa bajor herceg második lányát. A házasságkötést nemcsak az udvar, hanem Bécs lakossága is ünnepelte, amely már a németek népszerű hercegnőjét Bécsbe érkezésekor körülrajongta, majd a Práterben rendezett népünnepélyen is kiette a részét. Az emberek emlékezetében sokáig álom esküvőként élt a 23 éves osztrák császár és a 16 éves bajor hercegnő menyegzője. A bécsi Augustlner- kirchében megtartott esküvő után még egy hétig folytatódott a mulatság a diszesen kivilágitott városban.... Az ifjú császárnét nem készitették fel az igen nehéz, komoly feladattal járó császárnéi szerepre. A társasági illemet megtanulta, bár, POssenhofenben nem kellett sokat törődnie vele. Anyanyelvén, a németen kivül, beszélt angolul és franciául (évekkel később tanult meg magyarul és újgörögül) Erópa egyik legkonzervativabb udvarának etikett előirásait nem tudta, nem akarta elfogadni. Nem érezte jól magét az " aranykalitkában". Férjével keveset lehetett együtt, hisz lefoglalták a a mindenkori államügyek, annál többet az őt állandóan biráló anyóssal, akitől rettegett. A Zsófia- Erzsébet konfliktus meghatározta a császárné későbbi életét, viszonyát az udvarral....1855-ben szülte meg Erzsébet Zsófiát, első gyermekét, majd 1856-ban Gizellát...1857-ben Zsófia vérhasban meghalt...1863-ban Sisi magyarul tanult, majd olyan kisérőnőt kerestt, akivel majd magyarul tud beszélgetni (Ferenczy Ida)...Lassanként megváltozott a családi körben. Egyre kevésbé volt szótlan és csendes, ráébredt, hogy milyen magas pozicióba került.....1867-ben megtörtént a kiegyezés és Erzsébetet junius 8-án magyar királynévá koronázták a budai Mátyás templomban....1868-tól érzelmei a legkisebb gyermeke Mária Valéria felé irányultak, akit tudatosan Budán szült meg....30 éven keresztül Erzsébetet tartották a világ legszebb asszonyának.
Világhirű haját órák hosszáig fésúlte fodrásznője, Angezerné. Ahogy öregedett, egyre elkeseredettebb küzdelmet vivott hires szépsége megörzéséért.....1882-ben a versek felé fordult- Heinrich Heine német költő Erzsébet eszményképe volt....Életének legnagyobb tragédiája, fia Rudolf trónörökös 1889-ben bekövetkezett halálavolt,-aki öngyilkos lett. A gyászév letelte után, lányainak ajándékozta tarka ruháit, eryőjét, cipőjét, táskáját, csak az egyserű gyászruhákat tartotta meg. Feketében kivánta leélni a hátralévő életét, távol az udvar csillogásától.....Soha többé nem engedte magát sem lefesteni, sem fényképezni. Legyező és ernyő mögé rejtette ráncos, időtépázta, sovány arcát.- Hohenems grófné álnéven utazgatott inkognitóban...Lucheni az olasz anarchista 1898 szeptember 10.-én a Genfi-tó partján merényletet követett el ellene. A királyné fájdalom nélkül távozott az élők sorából....Erzsébet vártalan és megdőbbentő halála után kezdődött újabb élete.......Magyarországon legendává vált.