Magyar irók, költők párkapcsolatairól.

---

Ady Endre, József Attila, Babits Mihály, Juhász Gyula azon költőink kőzé tartoznak, akiknek munkásságát sokszor jelentősen befolyásolta egy-egy magánéleti, párkapcsolati változás. Ezeknek számos versükben hangot adtak. Alkotói tevékenységük nem egyszer  jelentősen átalakult egy- egy magánéleti fordulat hatására.

A férfi nő kapcsolat az emberek egymás közötti érintkezésének egyik speciális, ugyanakkor alapvető jelentőségű viszonyrendszere. Nem csak a szexualitás miatt, hanem azért is, mert egy olyan intim és az emberi lényeget közvetlenül  érintő reláció fejeződik ki benne, ami nagyon sok mindent meghatározhat egy ember életében. Kiváltképp igaz az a feltevés a költőkre, irókra azért is nehéz pontosan megválaszolni azt a kérdést, hogyan hatott egy-egy új szerelem, szerető, egy kapcsolat felbomlása, adott esetben a válás a poéta munkásságában. Az irók, költők ugyanolyan emberek, mint a többi átlagember. Pusztán annyi a különbség, hogy ezeknek az alkotóknak az életvitele sokkal nyitottabb, aktivabb, ezért a társadalmi jelenségek, szokások még inkább tetten érhetők viselkedésükben, kapcsolataikban, szerelmeikben, amelyekkel bizonyos magatartás formákat modelleznek.

              Ady: a szeretők örökös hajszolója.

Sokunk számára ismert lehet, hogy Adynak nagyon sok nőügye volt. Ezeknek a " kis női csukáknak " nem egyszer hangot is adott. Puszta felsorolásuk is több oldalon keresztül tartana. A sok kapcsolatnak ráadásul más-más súlya volt. A Léda -kapcsolat több szempontból is fontos volt számára. Ez a viszony Nagyváradon indult, ahol akkor a szellemi klima sok szempontból ösztönözte Adyt, és az igazi Ady kialakulásához jelentősen hozzájárult. Léda aki egy okos, intelligens, tájékozott nő volt, aki a maga módján a költő kiteljesedésében jelentős szerepet játszott, felszabaditó hatással volt rá. Nem a szexuaitás volt domináns ebben a kapcsolatban, sokkal inkább az intellektuális érzelmi harmónia. Ennek ellenére nem volt problémátlan a kapcsolat. Számos belső feszültség jellemezte. A költő egyetlen gyermeke, aki halva született, Lédától való volt. De Diosyné Brüll Adél fontos szerepet  játszott, a kűlföldi, a párizsi utakban is, ráadásul nemcsak anyagi szempontból. A francia fővárosban együtt töltött időszakban Léda sok vonatkozásban meghatározta azt, hogy mire nyilik ki Adynak a szeme, milyen jelenségeket hhogyan lát meg, él át, mit tart fontosnak. Ady zseni volt, akt Léda  okossága, intelligenssége kezdetben inspirált, de egy idő után a terhére volt, egy idő után nem tudta betölteni korábbi szerepét, a kapcsolat ilyenné alakulása belejátszott Ady Endre önpusztitó életébe is.  Viszonyuk vége felé minél nagyobb terhet jelentett Léda a költőnek, annál újabb, fiatalabb, szebb nők után futott. Ady Léda  alatti és utáni szerelmei azonban sohasem voltak többek, mnt múló kalandok, egyéjszakás pillanatnyi fellángolások. Ezekben a kapcsolatokban az is szerepet játszott, hogy Ady tisztában volt vele, hogy az ő életmódja, önpusztitása nem alkalmas egy hosszú távú, tartós, monogám kapcsolatra.

             József Attila:Márta mindörökké.

József Attilának egyetlen nagy szerelme volt, Vágó Márta, annak ellenére, hogy ő is számtalan nőkkel került kapcsolatba. Vágó Márta a költő fiatalságának legmeghatározóbb kapcsolata, okos, művelt leányzó volt, aki sok szempontból olyan kihivást jelentett József Attilának, ami személyiségének teljes átrendezéséhez vezetett. Márta ugyanis intenziv munkára, tanulásra ösztönözte a költőt, aki még polári állást is vállalt volna viszonyuk rendeződéséért- de ez a kapcsolat tisztázatlan körülményeknek köszönhetően megszakadt.-Vágó Márta külföldre került- akkor József Attila nagyon megrendült és szanatóriumba került. De évekkel később ez a kapcsolat felújúlt és még intenzivebbé vált, de ez már csak egy fellángolás volt, ami nem tudta ugyanazt a súlyt, fontosságot képviselni, mint korábban. Később Vágó Márta emlékirataiban megirta kapcsolatát JÓzsef Attilával, ami a József Attila irodalom agyik legszebb, leginformativabb darabja. József Attila életének második legjelentősebb kapcsolata a Szántó Judithoz fűződő élettársi kapcsolata volt. A megszakitásokkal együtt eltöltött 6 év alatt Judit gondoskodott Attiláról, mosott, főzött rá, ellátta, megteremtette neki az alkotáshoz szükséges harmónikus feltételeket. De ez a kapcsolat József Attila számára korántsem jelentett akkora élményt, mint a Vágó Mrtához fűződő kapcsolata. Mártát soha sem tudta elfelejteni. Judit sokkal merevebb személyiség volt, nem volt olyan művelt és okos, mint Márta. De nem szabad azt sem elfelejteni, hogy a Judit kapcsolat idején születik József Attila egyik leghiresebb szerelmes verse az ÓDA, de ezt nem Judithoz irta, hanem Marton Mértához, akivel Lillafüreden ismerkedett meg, az Irók hetén, és csak néhány napra.Flóra, Ilyés Gyula későbbi felesége, aki szintén egy okos, intelligens nő volt, játszott még nőként mghatározó szerepet József Attila életében. Nem egyszer voltak alkalmi kapcsolatai is József Attilának, de igazából soha nem érdekelték a könnyen learatható babérok, hanem mindig igazi, nagy, mély szerelemre vágyott, ez azonban sohasem jött össze neki.

Juhász Gyula : a reménytelen szerelem költője.

Párkapcsolati szempontból Juhász Gyula alighanem az egyik legszerencsétlenebb sorsú magyar költő, hiszen, sehogysem jönnek össze a kapcsolatai. A nagy szerelem, illetve inkább a nagy szerelemmé stilizált nőalak Sárvári Anna, ak nem volt több, mint egy kétes hirű, nem túl tehetséges szinésznő. Azt a hőlgyet, akivel leginkább párkapcsolatba került Juhász Gyula, Kilényi Irmának hivták, aki a költő önkéntes titkárnője volt, és mélyen szerelmes volt Juhász Gyulába. Juhász halála után egészen az őngyilkosságig ápolta, gondozta, gyüjtötte az imádott férfi kéziratait. Juhász Gyula nagyon becsülte, értékelte titkárnői munkáját, de nem tudta nőként látni. Az ilyen paradoxonok végig kisérték egész életét:Annát sehogysem tudta elérni, Irma viszonz egyáltalán nem kellett neki, annak ellenére sem, hogy gyakorlatilag semmit nem kellett ahhoz tennie, hogy meghóditsa a nőt. Juhász Gyula érezte, hogy fontos volt Kelényinek, de inkább egyfajta testvéri szeretetet érzett iránta, mint szerelmet.

          Babits :józanság munkában, szerelemben.

Babits Mihály, Ady halála után nagyon közel állt ahhoz, hogy feleségül vegye Csinszkát. Egy gyönyörű románc fűzte Boncza Bertához, azonban Babits józanabb volt annál, hogy belemenjen a házasságba. Felmérte a kapcsolat társadalmi fogadtatását és inkább kihátrált ebből. Babits a Csinszka kapcsolat után találkozott Török Sophie-val, aki jóval kisebb formátumú alkotó volt számos nyugatos költőnél. Ennek ellenére sokkal több verse jelenhetett meg a Nyugatban, mint például Juhász Gyulának, vagy József Attilának. Babits kicsit meg is konstruálja a felesége személyiségét, és az ő tekintélye révén érvényesül. Babits Mihályné-Sophie, Babits betegségét nem tudta elviselni, nem azért mert aggódott vagy féltette volna Mihályt. Babits halála után viszont légüres térbe került és végleg elvesztette a talajt. Ez az irófeleségekre sokszor jllemző. Harmos  Ilona, Kosztolányi Dezső felesége (irói nevén Görög Ilona) is hasonló helyzetbe került a költő halála után. Rajta és az irásain is meglátszott Kosztolányi elvesztése, hiszen korántsem tudott korábbi szinvonalon alkotni.

Oldal: Magyar irók, költők párkapcsolatairól.
Szeretet Mindörökké. - © 2008 - 2024 - orokszeretet.hupont.hu

A HuPont.hu weblapszerkesztő. A honlapkészítés nem jelent akadályt: Honlapkészítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat